Szabó László Mihály

Mikor kötelező környezetvédelmi megbízott alkalmazása?
A környezetvédelmi megbízott kötelező alkalmazását, foglalkoztatását a „környezet védelmének általános szabályairól” szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a „környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról” szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet írja elő. A tevékenységi köröket a rendelet melléklete határozza meg két külön csoportra bontva.

Mik a termékdíjköteles termékek?
Akkumulátor, csomagolószer, kereskedelmi csomagolószer,  egyéb kőolajtermék, elektromos, elektronikai berendezés, gumiabroncs, reklámhordozó papír.

Kik a termékdíj fizetésére kötelezett gazdálkodók?
Jellemzően a következő vállalkozások kötelezettek termékdíjfizetésre: csomagolt terméket alapanyagot külföldről behozók, csomagolószert gyártók- külföldről behozók, elektronikai berendezést vagy akkumulátort gyártók- behozók, reklámhordozó papírt előállítók (nyomdák)- behozók

Mikor végezzük a munkavédelmi oktatást?
A munkavédelmi oktatást olyan időben kell elvégezni, hogy a dolgozó legkésőbb a munkába állásakor rendelkezzen a szükséges munkavédelmi ismeretekkel. Amennyiben pedig új munkaeszköz, új technológia kerül bevezetésre, a munkavállaló csak a szükséges oktatás birtokában dolgozhat ezekkel.

Mikor, hol, hogyan végezzük az oktatást?
Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és az oktatás megtörténtét a tematikával együtt írásban szükséges rögzíteni, amelyet a résztvevőknek is alá kell írnia.

Kit kell munkavédelmi oktatásban részesíteni?
Alapvető szabály, hogy minden új munkavállalót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Tehát a munkavédelmi oktatás nem mellőzhető semmilyen munkakör esetén sem, függetlenül attól, hogy a munkavállaló például irodában vagy vegyi üzemben dolgozik.

Új munkakör esetén kell-e munkavédelmi oktatást tartani?
Szintén munkavédelmi oktatásban kell részesíteni azokat a munkavállalókat, akiknek megváltozik a munkahelye, illetve munkaköre. Abban az estben is oktatást kell tartani, ha a munkáltatónál új munkaeszközt helyeznek üzembe, valamely munkaeszközt átalakítanak, vagy új technológia kerül bevezetésre. Ez esetben az oktatásnak elsősorban a változásokra kell koncentrálnia.

Milyen elsősegélynyújtó felszerelést kell biztosítania a munkáltatónak?
Az elsősegélynyújtó felszerelés típusa a tevékenységtől és a munkavállalók létszámától függ.

Mikor van szükség a munkahelyen elsősegélynyújtó személy jelenlétére?
Elsősegélynyújtó személy képzésére minden munkahelyen szükség van, tevékenységtől, létszámtól függetlenül.

Mit jelent az érintésvédelem?
Az érintésvédelem üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége.

Kinek kell tűzvédelmi oktatáson részt venni?
Minden munkavállalónak és mindenkinek, aki az adott telephelyen munkát végez.

Mely jogszabályok rögzítik a munkavédelmi, tűzvédelmi, érintésvédelmi és egyéb munkabiztonsági előírásokat?
• a tevékenység megkezdése előtt munkahelyi kockázatértékelést kell készíteni (1993. évi XCIII. tv. 54§ alapján)
• kötelező munkavédelmi szakember által elkészített, munkavédelmi- és tűzvédelmi oktatási tematika biztosítása, és azzal kapcsolatos munkavédelmi oktatás is (1993. évi XCIII. tv. 54§ alapján)
• munkakörtől függően kötelező az egyéni védőeszköz juttatási- és kiosztási rend elkészítése (1993 évi XCIII tv 56.§, 65/1999.(XII.22.)EüM.)
• 5 fő munkavállaló felett, tűzvédelmi szabályzat elkészítése kötelező (28/2011 (IX.06) BM rendelet)
• munkahelyi elsősegélynyújtó személy kiképzése, foglalkoztatása kötelező (1993. évi XCIII. törvény 46§-a)
• tűzvédelem: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Mi a munkavédelem célja?
A munkavédelem célja a szervezett munkavégzésben a munkahelyi és a munkával kapcsolatos kockázatok minimalizálása, megszüntetése.

Mikor kell munkavédelmi kockázatértékelést készíteni?
Minden olyan munkahelyen kötelező a munkavédelmi kockázatértékelés elkészítése, ahol legalább 1 alkalmazott dolgozik.

Mikor van szükség munkavédelmi oktatásra?
Minden munkavállaló számára, munkába állás előtt, munkakörtől függetlenül kötelező a munkavédelmi oktatás megtartása. A munkavédelmi oktatást évente kötelezően meg kell ismételni. Munkakör változás, új technológia bevezetése, munkahelyi baleset esetén, a munkavédelmi oktatás rendkívüli megtartása kötelező.

Mit jelent és hogyan zajlik a munkavédelmi oktatás?
A munkavédelmi oktatást olyan oktatási tematika szerint kell megtartani, amelyet munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakember állított össze. Az oktatásról oktatási naplót kell készíteni, illetve az ott elhangzottakból a munkavállalókat számon kell kérni, meg kell győződni az oktatás sikerességéről.

Mikor és miért kell foglalkozás-egészségügyi szakorvossal felvenni a kapcsolatot?
A foglalkozás-egészségügyi szakorvosnak közre kell működnie már a munkavédelmi kockázatértékelésben is. Minden munkavállalónak munkába állás előtt (majd általában éves szinten), időszakosan és rendkívüli esetekben orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük.

Ki használhatja a kézi emelésű békát, illetve a targoncát?
A hidraulikus emelőt (békát) minden olyan személy használhatja, aki munkavédelmi oktatásban részesült és megbízást kapott rá, valamint rendelkezik a megfelelő védőeszközökkel.

Mit jelent a tűzvédelmi oktatás?
Minden munkavállalónak ismernie kell a munkahely tűzvédelmi jellemzőit, a munkafolyamatok, az anyagok tűzveszélyességét, a tűzjelzés módját, a tűz esetén követendő magatartást, a tűzoltó felszerelések helyes használatát, illetve helyét és a munkahelyi Tűzvédelmi Szabályzat tartalmát és előírásait.

Jogszabályok, fontos elérhetőségek
A környezetvédelemmel kapcsolatos alapvető jogszabályok
https://www.mufosz.hu/online-jogszabalytar/kornyezetvedelmi-jogszabalygyujtemeny

Általános jogszabályok:
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
2016: CL. törvény 142. az általános közigazgatási rendtartásról
78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségekről és szakértői díjakról
71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

Földtani közeg védelme, kármentesítés:

• 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
• 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről
• 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról

Környezetvédelmi termékdíj:

• a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény
• a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII.29.) Korm. rendelet

Hulladékgazdálkodás:

• a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
• a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet
• a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII.29.) Korm. rendelet
• az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII.29.) Korm. rendelet
• a hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII.29.) Korm. rendelet
• az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII.29.) Korm. rendelet

A munkavédelemmel kapcsolatos alapvető jogszabályok
https://www.mufosz.hu/online-jogszabalytar/forum

Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság:

• 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
• 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről - hatályon kívül: A rendeletet a 16/2019. (VII. 30.) EMMI rendelet 16. §-a hatályon kívül helyezte 2019. augusztus 14. napjával.
• 16/2019. (VII. 30.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletéről
• 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról
• 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról -
• 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

Foglalkozás-egészségügy:

• 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
• 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

Munkabaleset:

• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

Foglalkozási betegség, fokozott expozíció:

• 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról.

Munkahely:

• 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
• 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól
• 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről
• 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről
• 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
• 3/2003. (III.11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről
• 28/2016. (VIII. 23.) NGM rendelet a felvonók és a felvonókhoz készült biztonsági berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
• 35/2016. (IX. 27.) NGM rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések és védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról

Kóroki tényezők:

• 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről
• 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről

Kémiai biztonság:

• 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
• 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

Munkaeszköz, gép:

• 10/2016. (IV.5.) NGMa munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
• 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
• 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről hatályos 2016.05.05-től

Egyéni védőeszköz:

• 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
• 4/2018. (II. 28.) NGM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díj megfizetésére vonatkozó szabályokról (hatályos: 2018. 04. 21-től)

A tűzvédelemmel kapcsolatos alapvető jogszabályok
https://www.mufosz.hu/online-jogszabalytar/tuzvedelmi-jogszabalytar

A katasztrófavédelemre vonatkozó alapvető jogszabályok:

• Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
• 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
• 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

A tűzvédelemmel kapcsolatos alapvető jogszabályok:

• 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
• 2015. évi CCXI törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

A polgári védelemre vonatkozó alapvető jogszabályok:

• 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

Az iparbiztonságra vonatkozó alapvető jogszabályok:

• Veszélyes áruk szállításával kapcsolatban a 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről